Nyári újdonságaink!

Nemsokára itt a nyár, ami hagyományosan a romantikus regények időszaka. Mi is nagyon sok új könyvvel készülünk, és mivel már többen is jelezték, így röviden ízelítőt is adunk belőlük a itt a blogon.

Nora Roberts: A Sors csillagai

Májusban Nora Robert újabb trilógiájába kezdünk. Az Őrzők három férfi és három nő története, akik a Hold istennői által teremtett három csillag nyomába indulnak. Útjukat sötét erők, varázslatok és titkok övezik, közben viszont nem csak egymással kell megtalálniuk a közös hangot, de sokszor saját magukkal is békét kell kötniük.

Az első kötet, A Sors csillagai még májusban érkezik, a két folytatás, a Sóhajok vizén és Az Üvegsziget pedig a nyár folyamán.

Íme az első rész fülszövege, ami már előrendelhető webshopunkban:

Az új királynő tiszteletére a Hold három istennője három csillagot teremtett, egyet tűzből, egyet jégből, egyet vízből. A csillagok azonban lehulltak az égről, és ezáltal veszélybe került a világok sorsa. Három nő és három férfi egyesült erővel keresi a csillagokat…

Sasha Riggs visszavonultan élő festőművész, az őt gyötrő rémálmokat rendkívüli festményeken örökíti meg. Látomásai Korfu szigetére vezérlik, ahol találkozik öt emberrel, akik a Tűz csillagát keresik. Sasha felismeri mindnyájukat, hiszen már korábban megfestette őket: a bűvészt, a régészt, az utazót, a harcost és a magányost. Mindnyájuknak küldetése van, és mindnyájuk körül valami titok lappang. 

Sasha, a látó kovácsolja eggyé a csapatot, és rájön, hogy Bran Killian, a bűvész hatalmas erővel és beleérző képességgel bír. Sasha küszködik ritka adottságával, de Bran mellette áll, hogy támogassa, felrázza kishitűségéből, és higgyen benne. 

Sasha és Bran azonban csak kettő a hatból, akiknek együtt kell működniük, hogy a tenger alatt, a földben rejtőző Tűzcsillagot megtalálják. Bizalmukat, egységüket, szerelmüket beárnyékolja egy sötét erő, amely mindent képes lenne tönkretenni, ami az útjába áll, hogy megkaparintsa a csillagot…

Lisa Kleypas: Rafe karácsonya

Karácsony van Londonban, Rafe Bowman pedig pont ekkor érkezik meg Amerikából, hogy találkozzon Natalie Blandforddal, Lady és Lord Blandford csodálatos lányával. Rafe biztos benne, hogy külleme azonnal el fogja varázsolni a kiszemelt lányt, még akkor is, ha rossz híre és vad természete nem is éppen megnyerő. Londonba érve azonban az első dolog, amivel szembe kell néznie, hogy bizony meg kell tanulnia az itteni arisztokrácia szabályait, és hogy sokkal nehezebb megnyernie a választott menyasszony kezét, mint arra először számított. Ez a karácsony a legkiszámíthatatlanabbá válik, egy cinikust romantikussá változtat, és a legfélénkebb szíveket is lángra lobbantja.

Ezzel a kötettel ugyan befejeződik a Wallflowers sorozat, de az írónő rajongói nem maradnak új regények nélkül, elkezdjük ugyanis kiadni a Ravenel család négy kötetét, ebből három (Érzéketlen aranyifjú, Winterbone választottja, Ördöngös tavasz) már nyáron megjelenik! Akik szeretik az izgalmakat, a humort és a mindent legyőző szerelmet, azok újfent remek olvasmányra lelhetnek ennem a sorozatban.

Courtney Milan: A szüfrazsett botrány

Miss Frederica "Free" Marshall szívét-lelkét az újságjába fekteti, ami a nők jogainak legfontosabb szócsöve. Az ellenségei mindent elkövetnek, hogy elpusztítsák az üzletét, és hogy elhallgattassák őt. Free mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza, de lassan kifogy a tartalékokból, és sürgősen segítségre van szüksége…

Edward Clarkot magára hagyta a családja, hogy ott pusztuljon egy háború sújtotta földön. Így aztán a férfi az egyetlen kiutat választotta: gazembernek és hamisítónak áll. Amikor megtudja, hogy a családja, amelyik magára hagyta, Miss Marshall üzlete ellen tör, felajánlja a nőnek a segítségét. De nem önzetlenség vezérli, ő csupán eszközt lát a nőben, amivel bosszút állhat. Azonban Free hamarosan elvarázsolja Edwardot, viszont amikor ezt a nő is felfedezi, már késő. A férfinak fel kell fednie a múltját és a hazugságait, ami miatt akár örökre elveszíthetik egymást.

Kristen Ashley: A motoros

Tyra Mastersnek elég dráma jutott a múltban. Most viszont új, nyugalmas életet él – egészen addig, amíg nem találkozik álmai férfijával. Az izmos, tetovált motoros azonnal tequilával és élete legvadabb éjszakájával robban be Tyra életébe. De ő is tudja, hogy nem a tequila és a szex miatt vonzódik a férfihez. Valójában ő az, akit a lány mindig is akart. Sajnos, egyben az új főnöke is…

Kane Allannek van egy szabálya. Soha nem dolgozik azzal, akivel lefekszik. Így aztán amint együtt tölti az éjszakát az új titkárnőjével, azonnal ki is rúgja Tyrát. Amikor pedig a lány szembeszáll vele és elkezd harcolni a munkájáért, Kane egy feltételt szab a lánynak: megtarthatja az állását, ha nem fekszenek le többet. Soha. De ahogy egyre fülledtebbé válik köztük a légkör, a férfinek rá kell ébrednie, hogy ő lesz az, aki megszeg minden szabályt…

További információkért, részletekért kövessetek bennünket a Facebookon!

Interjú fordítónkkal, Tóth Gizellával

Tóth Gizellát nem kell bemutatnunk a romantikus regények szerelmeseinek. Ő Loretta Chase, Julie Garwood, Lisa Kleypas fordítója, de dolgozott Nora Roberts-regényen, és túl van már a hatvanadik fordításán is. Izgalmasan kezdődő fordítói karrierjéről, munkamódszeréről, kedvenc könyveiről, fordítási nehézségekről kérdeztük.

Mi vezetett a fordításhoz? Hogyan kezdődött a fordítói karriered?

Valahányszor felmerül ez a kérdés, és visszagondolok a kezdetekre, sohasem jövök rá, hogy miért is kezdtem fordítani azon a nyáron, talán 1995 vagy 1996-ban. Akkoriban egy gimis barátnőm férjének kisebb kiadója volt, és kaptam tőle könyveket, hogy olvassam el, véleményezzem őket. Egyik nap leültem, magam elé tettem egy helyre kis kockás (manapság négyzetrácsos vagy négyzethálós) füzetet, és nekikezdtem egy történelmi romantikusnak (Fred Mustard Stewart: Pomp and Circumstances), amelyet ajándékba megkaptam a „kiadói kapcsolatomtól”. Akkor még Internet nélkül, egy sima angol-magyar kéziszótárral. Gyűltek a sorok, teltek az oldalak, és végül megtelt a füzet. Rengeteg szabadkozás kíséretében adtam át a legjobb barátnőmnek a névnapjára, s cserébe csupán őszinteséget kértem tőle. Már másnap reggel felhívott, és csak annyit mondott: Folytasd! Folytattam. A férje megígérte, ha a nyáron elkészülök a fordítással, kiadja. Kell ennél nagyobb ösztönzés?

Nora Roberts: Megszállottság (részlet)

Naomi Bowes gyermekkorában egy éjjel titokban apja nyomába szegődik, és azon az éjszakán az ártatlanság számára örökre elvész. Iszonyú dolgokat fed fel azáltal, hogy kiszabadít egy erdei veremben fogva tartott lányt, ezzel hírhedtté téve apját, aki a borzalmas bűnöket elkövette.

RÉSZLET

Első fejezet

1998. augusztus 29.

Fogalma sem volt, mitől riadt fel, és nem is jött rá soha, akárhányszor élte is át újra azt az éjszakát, bármerre hajszolta-űzte is rémálma.

A nyári hőségben a párás levegő olyan volt, mint valami izzadság és zöld növények szagát árasztó, bugyogó, forró leves. A szekrényen zümmögő ventilátor meg-megkavarta ugyan, de a kislány mintha fazékfedő alól kipöfögő gőzben próbált volna aludni.

Romantikus terveink 2016-ra (1. rész)

Hamarosan érkeznek új romantikus regényeink, így három cikken keresztül fogjuk bemutatni, milyen könyvekkel tervezünk kedveskedni az olvasóinknak.

NORA ROBERTS:

The Obsession

Naomi Bowes izgatottan várja tizenkettedik születésnapját, minden vágya ugyanis egy bicikli. Egy éjjel, felébredve álmából, szemtanúja lesz annak, ahogy édesapja egyenesen besétál a szomszéd erdőbe. A kislány a férfi nyomába ered, hiszen úgy gondolja, épp az ajándékát készül elrejteni. Ám az erdőben valami sokkal sötétebb titokra lel, ami egész családja életét gyökeresen megváltoztatja.

Tizenhét évvel később Naomi új néven sikeres fotós, aki nomádként jár városról városra. Ám amikor megérkezik Sunrise Cove-ba, úgy dönt, házat vásárol és új életet kezd. Hamarosan új barátokra is talál, és egy férfi is a képbe kerül. De bármennyire is csodásnak tűnik ez az új élet, Naomi kénytelen szembenézni vele, hogy a múltja bizony itt is utoléri.

Nora Roberts: A hazug (részlet)

Első fejezet

Shelby a nagyházban – és mindig úgy fog gondolni rá, mint a nagyházra – férje nagy bőrszékében ült a nagy és súlyos íróasztalnál. A szék kávészínű volt. Nem barna. Richard nagyon precíz volt az ilyesmivel kapcsolatban. A sima és fényes íróasztal maga afrikai zebrafából készült, és kifejezetten Richard igényei szerint szabták méretre Olaszországban.

Amikor Shelby – csak úgy viccből – megemlítette, hogy nem is tudta, hogy Olaszországban zebrák is élnek, a férfi úgy nézett rá. Azzal a nézéssel, amely azt üzente, hogy a nagyház, az elegáns ruhák és a bal kezének gyűrűsujján levő hatalmas gyémánt ellenére az asszony mindig is Shelby Anne Pomeroy marad, aki legfeljebb két lépéssel hagyta maga mögött a tennessee-beli bugris kisvárost, ahol született és felnőtt.

Valaha nevetett, gondolta Shelby, valaha tudta, hogy csak viccel, és úgy nevetett, mintha Shelby lenne az élete értelme. De, ó, istenem, gyorsan, nagyon is gyorsan ráunt a férfi.

A férfi, akit öt évvel azelőtt egy csillagfényes éjszakán megismert, aki levette a lábáról, magával ragadta, el mindentől, amit ismert, egy olyan világba, amit elképzelni is alig tudott.

Hercegnőként bánt vele, s olyan helyekre vitte, amelyeket eddig csak könyvekből vagy filmekből ismert. És valaha szerette… ugye? Fontos volt, hogy erre emlékezzen. Richard szerette, kívánta, és mindent megadott neki, amit asszony csak kérhet.

"Nincs semmi rossz a boldogságban" - Nora Robertsről

Nora Roberts, a legismertebb és legkedveltebb romantikus szerző. Azonban nem csak regényeivel, de életmódjával is remek példát mutat olvasóinak.

Ugyan a villanyszerelő apa és háztartásbeli anya gyermekeként, négy bátyja mellett felnövő Nora a középiskola után szinte azonnal férjhez is ment gyermekkori szerelméhez, és egy Boonsboro melletti csendes, kispolgári városkában telepedett le, már ebben a szokványosnak tűnő életben megmutatkozott tartása. Bár magát sosem tartotta ambiciózusnak, két fia megszületése után hamar jelét adta annak, hogy nem szorul másokra.

„Már az írás előtt is meg volt bennem az erő, ha nevezhetjük ezt így. Megsütöttem a saját kenyeremet. Saját lekvárt csináltam. Varrtam. Horgoltam. Én készítettem el a fiaim ruháit. Megvarrtam a sajátomat. Valamit folyamatosan kerestem. Végül ez az írás lett. Ez táplált bennem valamit.”

Talán innen is ered, hogy számára az erős női karakterek megírása természetes volt. „Nem akartam titkárnő lenni, én akartam a főnök lenni. Nem akartam olyan könyvet írni, amiben a férfi végig semmibe veszi a nőt, aztán az utolsó fejezetben azt mondja: »Azért vettelek semmibe, mert szeretlek.« Ez nem működne nekem. És más íróknak sem. Olyan könyvet akartam írni, amilyet én is szívesen olvasnék. Ez ösztönös dolog volt nálam. Azt akartam, hogy a hősnők kicsit erősebbek legyenek.”

Nora és második férje, Bruce

És ezt az erőt szeretik leginkább az olvasói is. A 27 éves Cheryl Hudson, akivel egy könyvesboltban találkozott a The Guardian szerzője, így nyilatkozott Nora Roberts nőalakjairól: „Mind nagyon kemények! Mind annyira erősek! És függetlenek. Imádom a férfialakjait is, de a nőket leginkább. Sosem tipikus szerepben mutatja be őket.”

Nora egyébként az olvasóival is nagyon közvetlen és nincsenek nagy írói allűrjei, erre legjobb példa internetes fóruma. (Ezt egyébként adwoff-nek, „A day without French fries”-nak hívják, ami annyit tesz, hogy „egy nap sült krumpli nélkül” – ugyanis ahogy Nora fogalmaz, „egy nap sült krumpli nélkül olyan, mint egy nap orgazmus nélkül”.) Sue Noyes, az oldal létrehozója mesélt egy emberi történetet az írónőről: amikor Sue új olvasmányokat keresett, és ehhez kért tanácsot, Nora azt mondta, menjen el egy antikváriumba, vegyen egyet a regényei közül, és ha nem tetszik, akkor se költött rá sokat. Sue-nak nagyon megtetszett az a hozzáállás, hogy Nora nem igyekszik győzködni őt, hanem rábízza az olvasóra, hogy találja meg a számára legmegfelelőbb olvasmányt.

Ahogyan a könyveiben, Nora számára a magánéletében is fontos helyet foglal el a közösség és az emberekkel való jó viszony. A városban, ahol első házassága óta él, működik a Turn the Page könyvesbolt (ahol évente megrendeznek egy Nora Roberts dedikációt), ami második férje, Bruce vezetésével üzemel. (Ő egyébként egy ács, akivel Nora akkor ismerkedett meg, amikor egy új polcot szerelt fel nála.) A fia, Dan vezeti a Vesta pizzériát néhány házzal odébb. Nora emellett egy boltot is nyitott, ahol a helyi művészek szerezhetik be az eszközeiket, egy pékséget, és nemrég újíttatott fel egy öreg épületet, ahol egy fogadót nyitott (ami egyébként hamar egy sorozatának, az Inn at Boonsboro-trilógiának lett a helyszíne). Nora azonban más területen is lojális az emberekhez, és nem csak Boonsboro lakosaihoz: a kezdetektől ugyanaz az ügynöke, a kiadóját, Laurát már 30 éve ismeri, és Suzanne, a fogadója vezetője korábban olvasója volt és így ismerkedtek meg.

Nora a fogadója előtt

Nora a lojalitása mellett lelkiismeretes is. „Bármit is csinálok, nem érzem magam jól, ha nem tudhatok magam mögött egy jó munkanapot. Nem szoktam kifogásokat gyártani. A katolikus neveltetésem során azt tanultam, hogy mindig fejezzem be, amit elkezdtem.” Ennek hála szinte minden nap ír, reggeltől estig.

Ráadásul mindehhez pozitív életszemlélet is társul, ezért van az, hogy az általa írt regények (amik egyébként olyanok, amilyeneket olvasni is szeret) mindig boldog véget érnek. „Sokat becsmérlik a romantikus regényeket a happy end miatt. De minden tematika felé vannak elvárások és mindegyik megkövetel bizonyos narratív módszereket. Ennek ellenére lenézik, mert boldog a vége.” Erre csak ennyit válaszolt: „Nézzétek meg a Sok hűhó semmiért – mindenki boldog!” „Ami egyébként remek romantikus komédia, az egyik kedvencem. És nem szemét. A Szentivánéji álom se szemét. Nincs semmi rossz a boldogságban.”

Miben más Nora Roberts, mint a többi romantikus regényíró?

Nora Robertsről talán teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy ő minden idők legsikeresebb regényírója. Sokan úgy vélik regényei régimódi romantikus történetek (bár ezt kissé megcáfolja új, boszorkányos trilógiája), mégis több mint kétszáz regényt írt már, és urbánus legenda vagy sem, azt mondják minden percben 34 Nora Roberts-könyvet adnak el világszerte. De vajon mitől ilyen sikeres? Miért magaslik ki még mindig számtalan vetélytársa közül?

Nora Roberts nem csak elképesztően sikeres, de bámulatosan termékeny írónő is. Állítása szerint átlagosan 45 napba telik, mire megír egy regényt, aztán el is kezdi a következőt. 

Ha mégsem hallottál volna róla (amit teljesen kizártnak, tartunk), az talán azért lehet, mert az irodalmi (főleg szépirodalmi) közeg hajlamos lenézni, és figyelmen kívül hagyni ezt a műfaj. A lektűr műfajok közti hierarchiában is a horror, a krimi és a sci-fi alá sorolják be a romantikus regényeket; a párbeszéd egyszerűen elintézhető azzal a felkiáltással: ez csak női irodalom! Nora erről ironikusan azt mondja: „ha egy férfi ír hasonlót, azt teljesen máshogy nevezik, rögtön írnak róla, sőt filmet is rendeznek belőle.” És valóban. Elég csak David Nicholls Egy nap című regényére gondolnunk, ami egy teljesen tipikus szerelmes történet. A regény két főszereplője Emma és Dexter az egyetemen ismerkednek össze. Eleinte csak kerülgetik egymást, ám a diplomaosztó buli után kalandos éjszakát töltenek együtt. Aztán a sors úgy hozza, hogy bár jó barátok maradnak, az útjaik elválnak: Emma munkát keres, a jómódú családból származó Dexter pedig utazgatni kezd. Szerelmek, konfliktusok, félreértések és tragédiák szálainak bonyolult szövevénye bontakozik ki, ahogy évről évre követjük életük eseményeit. Mintha egy nő írta volna, igaz? A könyv azonban puritán borítójával és a férfi nemű szerzővel már kivívta a kritikusok elismerését, sőt a könyvből 2011-ben mozifilm is készült Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével. „Ha egy nő ír ilyesmiről, az csak egy a sok közül” – felelte Roberts, amikor erről a problémáról kérdezték. 

Anne Hathaway és Jim Sturgess
az Egy nap filmváltozatában

Nora sokszor válaszol gúnyosan hasonló újságírói kérdésekre. Egy alkalommal Boonsboroban dedikált, nem messze marylandi otthonától. Amikor azt kérdezték tőle, mi segíti az írásban, és hogyan lendül át a nehézségeken, azt felelte: alkohollal. Amikor arra voltak kíváncsiak, miért nem használja a Twittert, azt válaszolta: előbb szúrnék égő botot a szemembe. Egy másik újságíró azt is felhozta, hogy sok cikk azt kifogásolja a romantikus regényekben, hogy szürreális elvárásokat támaszt a nőkben a férfiakról, a szerelemről vagy az erotikáról. Nora erre a kissé gonosz felvetésre is igyekezett némi iróniával válaszolni. „A nőknek nyilvánvalóan nem lehetnek elvárásai, igaz? Szerintem elég okosak vagyunk ahhoz, hogy el tudjuk különíteni egymástól a valóságot és a fikciót. Nem hiszem, hogy Agatha Christie regényeinek olvasása közben gyilkolni támadna kedvünk.”

És bár Nora Robertset 2007-ben a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta (ahol rajta kívül csak még egy író szerepelt), és évente legalább 60 millió dollárt keres a könyveladásokból, mégis ugyanabban a házban él, amelybe még friss házasként, 19 évesen költözött be férjével. Gyakran hallhatjuk, hogy az emberek már nem vásárolnak könyveket, az írók alig-alig élnek meg a műveik után járó jogdíjakból, Nora Roberts könyveladási statisztikái mégsem mutatnak semmiféle visszaesést. Ennek ellenére a New York Times például ez idáig egyetlenegyszer közölt kritikát róla. 

Nora a maga útját járja: egy istenháta mögötti helyen él, és nem különösebben érdekli, mit gondol róla a szakma. „A saját szabályaim, definícióim szerint alakítottam a karrieremet, amely nem feltétlenül a New York Times kritikarovatára lett megalkotva. Nem is értem, mi a gond ezzel a műfajjal. Emberek millió tévednének? Akkor jó egy könyv, ha élményt szerez az olvasónak, és ezt az élményt értékelni kell. Az olyan regények, amelyek a szerelemről, a párkapcsolatokról, a működő kapcsolatokról szólnak, miért ne lehetne értékelni?” – mondta egyszer. 

Nora Roberts regényei nagyban hozzájárultak a romantikus regény műfajában bekövetkezett változásokhoz. 1980-ban, amikor írni kezdett, a piacot még a Mills & Boon-modell határozta meg. A Mills & Boon brit romantikusregény-kiadó. 1908-ban alapították, és független volt, amíg 1971-ben fel nem vásárolta a Harlequin Enterprises Ltd. A kiadó kezdettől fogva olyan formában és áron jelentetett meg könyveket, mellyel széles olvasóközönséget ért el. A 1930-as években, a gazdasági világválság idején felfigyelt a kikapcsolódás iránti egyre nagyobb igényre. A kedvenc műfaj akkortájt a szerelmes regény volt, így a vállalat úgy döntött, hogy keménykötésű regényekre összpontosít. Ez az irányelve fokozatosan tette sikeressé. A Mills & Boon könyveket eredetileg olcsó kiadásban árulták hetekig. Jellegzetes barna kötésük miatt váltak ismertté: „a barna könyveknek" nevezték őket. Ezekben a regényekben a női karakterek általában egy gazdag és erős férfi árnyékában tűntek fel a könyvek hasábjain. Nora regényeiben ezzel szemben a dolgozó nő alakja jelenik meg. A Tüzes nyár című regénye hősnője például egy bátor tűzoltónő. Nora Roberts regényeinek női szereplői erősek, céltudatosak, nem ritkán nagyon érdekes munkát végeznek, és egyáltalán nem csak a házasságon jár az eszük. 

Meg Cabot írta egyszer Roberts karaktereiről: „a karakterei egyszerre erősek és sérültek, a hősök és hősnők mind valamilyen személyiségzavarral küzdenek, és ettől válnak annyira egyedivé.”

Nora Roberts regényei tehát egy teljesen új irányt hoztak be a romantikus irodalom piacára. Legalább ennyire érdekes azonban Nora magánélete is; a következő cikkünkben bővebben is olvashattok majd a családjáról, az első és a második férjéről és az otthonáról is. 

Folytatása következik

Nora Roberts: Sötét boszorkány (részlet)

2.

Sorcha megerősödött, és az ereje kitartott a következő két hétben. Cabhan továbbra is támadta, ármánykodott, tolakodott, lopakodott, de a nő távol tudta tartani.

A galagonya virágzott, a hóvirág is kidugta a fejét a földből, és a nap fénye már inkább tavaszi volt, nem téli.

Sorcha minden este nézte Daithit a tűzben. Ha tudott, beszélt hozzá, sőt azt is megkockáztatta, hogy elküldte neki a szellemét. Elhozta az illatát, a hangját, az érintését, az övét pedig otthagyta neki.

Érdekességek Nora Robertsről

Eleanor Marie Robertson egyike a leghíresebb amerikai romantikus regényíróknak. 1950. október 10-én született a marylandi (USA) Silver Springben ír szülők gyermekeként, magára is úgy tekint, mint egy „vérbeli ír nőre”. Gyerekkora óta sokat olvasott, a családjában mindig is megvolt a szenvedély az olvasás iránt, ez a neveltetés pedig egy eltéphetetlen köteléket szőtt Nora és az írás közé. Mára pedig már több mint 200 regénye jelent meg 400 millió példányban világszerte.

Azonban az írás csak viszonylag későn vált az élete meghatározó elemévé. 1968-ban, nem sokkal a középiskola után Nora hozzáment első férjéhez, Ronald Aufdem Brinke-höz. Ezt követően legtöbb idejét otthon töltötte a fiaival. Ahogyan ő fogalmaz, ez az időszak „a Föld Anya évei” voltak számára.

Nora szerint ha valaki az írást mint karriert választja, akkor az nagy fegyelmet is igényel. „Örökké munkanélküli maradsz, ha azt hiszed, hogy csak ülnöd kell és várnod, hogy a múzsa leszálljon a válladra.” Ezt a fegyelmet a katolikus iskolájában tevékenykedő apácáktól tanulta. A gyerekkorától élő olvasási szeretet ellenére Nora nem írt gyerekként, sőt, úgy emlékszik, a történeteket mindig is a fejében játszotta el. Az első kísérlete, amikor írni kezdett, 1979 februárjában, télen történt. Akkor a méteres hó foglya miatt nem tudott sehová sem menni, így nem tudott mást csinálni, mint írni. Azonnal beleszeretett az írásba, amint elkezdte lejegyezni az ötleteit, és hamarosan hat kézirattal is végzett. Szerencsét próbált a Harlequin Kiadónál, Kanada vezető romantikus regény kiadójánál, de az első pár alkalommal elutasították. Azt válaszolták a kiadótól, hogy már megvan a saját amerikai szerzőjük, aki Janet Dailey-re hasonlít.

Amivel minden elindult

Mire megjelent első regénye, a Pamela rózsája (Irish Thoroughbred) 1981-ben, Nora már túl volt több visszautasításon és háromévnyi tapasztalaton. 1982 és 1984 között 23 regényt írt. Dacára a sok megjelent könyvének, egészen 1985-ig nem kapott nagyobb figyelmet, amikor is a Playing the Odds című könyve a romantikus piac bestsellerévé vált. A könyv óriási siker lett, és ezzel együtt az írónő elnyerte a romantikus regények olvasóinak a figyelmét. Nora fontos szerepet játszott abban, hogy a romantikus regények a tipikus, tizennyolc éves főhősnők és a felületes férfiábrázolások felől eltolódjanak a sokkal valóságosabb hangnem felé. A romantikus regények terén eltöltött éveinek hála képes volt kialakítani a könyveire jellemző realisztikus karakterábrázolást. Ebben az időben ment hozzá második férjéhez, Bruce Wilderhez.

1999-ben és 2000-ben a USA Today öt legsikeresebb romantikus regénye közül négynek ő volt a szerzője. 1991 és 2001 közt 68 regénye szerepelt a New York Times bestseller listáján. Könyveiből összesen 11 film készült. Plágiumbotrányba is keveredett, amikor beperelte Janet Dailey romantikus szerzőt, aki végül elismerte bűnét.

Forrás

Nora Roberts: Vérmágia (előkészületben)

Branna O’Dwyer Írországban, Mayo megyében él, ahol a múlt legendái szorosan összefonódnak a jelennel. A boltjában árulja a saját készítésű krémeket, balzsamokat, gyertyákat. Nem csoda, hogy a portékája népszerű a helybéliek és a turisták körében, mert Branna a különleges képességeit is felhasználja munkájában. Ő Mayo egyik Sötét boszorkánya, akit az öröksége és a sorsa arra kötelez, hogy elpusztítsa Cabhant, a sötét varázslót. Branna hűséges barátai szoros kört alkotva harcolnak vele a sötét erők ellen. Nehéz dolguk van, mert nemcsak Cabhant kell megsemmisíteniük, hanem a benne lakozó démont is.

Branna életéből csak egyetlen dolog hiányzik: a szerelem. Fiatal korában odaadta a szívét Fin Burke-nek, az ifjú férfi boszorkánynak, és akkor úgy tűnt, hogy a viszonzott szerelem boldogsága vár rá. Annál nagyobb volt a csalódása és az elkeseredése, amikor a szerelmén megjelent Cabhan jele, és kiderült, hogy Fin a gonosz varázsló leszármazottja.

Branna nem tudta túltenni magát ezen, és szakított a fiúval. Fin azóta a világot járja, boszorkányként és emberként próbálja kitalálni, hogyan szabadulhatna meg a jeltől. Ő nem Cabhan vérének érzi magát, hanem Branna köréhez tartozónak.

Amikor eljön az idő, és a három Sötét boszorkány a végső leszámolásra készül, Fin visszatér Írországba, hogy mellettük harcoljon. Nehéz legyőznie Branna gyanakvását, és sokáig nem tudja elnyerni a bizalmát. Az első két csatát nem tudták megnyerni, de most rájöttek, hogy egy démonnal van dolguk, és különleges mágiára lesz szükségük.

Nora Roberts: Árnyékvarászlat (előkészületben)

Connor O’Dwyer, az ír solymász imádja szűkebb hazáját, az írországi Mayo megyét. Ott él és dolgozik nővérével, Brannával, unokatestvérével, Ionával és gyerekkori barátaival, Boyle-lal, Finn-nel és Mearával. Hatan megtörhetetlen, erős kört alkotnak, de ezt a megszokott helyzetet felborítja egy váratlan esemény, egy régóta esedékes, szenvedélyes csók.

Meara Quinn és Connor időtlen idők óta barátok. Szinte minden nap találkoznak, mert Connor, a solymász turistákkal járja a környéket, Meara pedig lovastúrákat vezet az erdei ösvényeken. A testi vonzalom eléggé összekuszálja a szálakat, és új kihívásokat jelent mindkettejük számára. Meara fél az érzelmi kötődéstől, és nem akarja veszélyeztetni értékes barátságukat. Connor ágyában már sok nő megfordult, de a szívét még egyik sem ejtette rabul. Mi lesz, ha az ő kapcsolatuk is hasonló sorsra jut?

Ráadásul a barátokra és rokonokra komoly feladat vár. Az a sorsuk és örökségük, hogy élet-halál harcot vívjanak a sötétség erőivel, ezért mindennél nagyobb szükség van az egységükre. Ez a gonosz erő ködként gomolyogva fojtogatja őket, el akar pusztítani mindent, ami fontos számukra, és amit szeretnek.

Nora Roberts: A sötétség boszorkánya (előkészületben)

Iona Sheehan Amerikában született, de sohasem érezte otthon magát abban az országban, és a szüleivel sem tudott jó kapcsolatot kialakítani. Mindig arra vágyott, hogy szeressék és elfogadják, de mintha rossz helyen kereste volna a boldogságot. Aztán a nagymamájától megtudja, hol teljesedhetne ki az élete. Írországban, egészen pontosan Mayo megyében, a zöld erdők, dús mezők és csillogó tavak vidékén. Mert onnan származik, és nem hétköznapi örökség várja azon a helyen. Ő az egyik Sötét boszorkány a három közül, akiknek a varázsereje nemzedékről nemzedékre öröklődik. A három Sötét boszorkánynak egy időben, egy helyen kell lennie, hogy leszámolhasson ősi ellenségével, a gonosz Cabhan varázslóval. Az első Sötét boszorkány leszármazottai már évszázadok óta készülnek, várakoznak, átadva egymásnak a mesterséget és a tudást. Úgy tűnik, most elérkezett az idő.

Iona mindent hátrahagyva Írországba utazik, hogy találkozzon az unokatestvéreivel, a másik két Sötét Boszorkánnyal. Végre igazi család veszi körül, és úgy érzi, hazatért.

Nemsokára sor kerül Cabhan első támadására, és Ionát ez is meggyőzi arról, hogy jól döntött, helyes úton jár.

Munkát vállal a közeli lovardában, és megismerkedik Boyle McGrath-szal, a lovarda egyik tulajdonosával, aki megtestesíti mindazt, amit Iona vonzónak tart egy férfiban.

Iona számára elkezdődik egy új élet, tele varázslattal, sötét mágiával, a szerelem tiszta örömével, barátsággal, csalódással, fájdalommal és küzdelemmel.

Új Nora Roberts trilógia érkezik!

Nora Roberts rajongók, készüljetek!

Hamarosan nálunk is megjelenik Nora Roberts O’Dwyer-örökség trilógiája; amelyben a romantika és a misztikum különös vegyületét hozta létre az írónő.

A sorozat első kötete, a Dark Witch még 2013-ban jelent meg az Egyesült Államokban, a második rész, a Shadow Spell, és a trilógia befejező darabja, a Blood Magick pedig 2014-ben látott napvilágot. A hazai olvasóknak sem kell már sokat várniuk arra, hogy kezükbe vehessék a legújabb Nora Roberts-köteteket, a trilógia várhatóan 2015 nyarán kerül a hazai boltokba; de addig is, íme néhány információ arról, miről szól az új trilógia. 

A Dark Witch (magyarul: Sötét boszorkány) című regény Iona Sheehan történetét meséli el. A lány nagymamájától megtudja, hogy Írországból, Mayo megyéből származik, és egy hihetetlen varázserővel rendelkező boszorkánycsalád leszármazottja. Iona hazatér az ír földre, hogy unokatestvéreivel együtt szembeszálljon ősi ellenségükkel, a gonosz Cabhan varázslóval. Az újdonsült boszorkány nem csak varázslatos kalandokat, családot talál magának új otthonában, de hamarosan megismerkedik a szerelem felszabadító érzésével is. Iona egy lovardában kezd el dolgozni, ahol találkozik Boyle McGrath-szal, a lovarda egyik tulajdonosával, akibe a lány első látásra beleszeret. 

A trilógia második része, a Shadow Spell (magyarul: Árnyékvarázslat) már Connor O’Dwyer a solymász történetét meséli el, aki Írországban él és dolgozik nővérével, Brannával, unokatestvérével, az első részben megismert Ionával és gyerekkori barátaival, Boyle-lal, Finnel és Mearával. Connor számára a Sötét boszorkányok köre és hazája a legfontosabb, de történik valami, ami hirtelen felforgatja az életét. Meara és Connor, a gyerekkori barátok szenvedélyes csókban egyesülnek, és bár a vonzalom egyre nő köztük, Connornak a boszorkányok kötelességére kell koncentrálnia. Miközben a szívével küzd, Ionához hasonlóan a sötét erők ellen is harcolnia kell. 

A befejező, Blood Magick (Vérmágia) című részben Branna O’Dwyer sorsával ismerkedhetünk meg. Branna a Mayo megyei boltjában árulja saját készítésű portékáját: krémeket, balzsamokat, gyertyákat. Az áru elkészítése nagyon népszerű a helybéliek és a turisták körében, hiszen Branna különleges varázserejét is felhasználva készít mindent. Branna bár szintén harcban áll a gonosz Cabhan varázslóval és démonaival, boldog életet él, majdnem boldog életet... A teljességhez már csak az igaz szerelem hiányzik számára. A szerelem hamar rátalál, Branna mégsem adhatja oda magát Finnek, mert a boszorkányfiúról kiderül, hogy a gonosz varázsló, Cabhan leszármazottja. Fin nem érzi magát a sötét erők leszármazottjának, és minden erejével azon van, hogy segítsen Brannának és családjának legyőzni a félelmetes Cabhant, hogy elnyerhesse a lány szívét. 

A trilógia óriási sikernek örvendett az amerikai rajongók körében. A goodreads.com kommentelői elsősorban az egyes regényekben megjelenő teljesen különböző karaktereket kedvelték meg leginkább. A legtöbben a befejező rész iránt lelkesedtek, a rajongók szerint az utolsó részben a legintenzívebb a szerelmi szál és a Cabhan elleni harcjelenetek is ebben a regényben a legizgalmasabbak. A legtöbb kommentelő pár nap alatt végigolvasta a trilógiát, olyannyira fordulatos volt mindhárom könyv. Reméljük, a hazai olvasók számára is hasonlóan lebilincselő élmény lesz az O’Dwyer-örökség trilógiája.